Köszönöm Hivatlan, aranyos vagy. 🙂
Megszerveztem a “bulit” ami nem az volt, csak valami hasonló. Kerti party-t rittyentettem nagyim udvarára. Azt hittem nem lesz belőle semmi, mert volt egy vita odabent és mindenkinek elment a kedve az egésztől. Meg aztán volt olyan is, aki akart is jönni, meg nem is, és mégis eljött. Nagyon aranyosak voltak. Sütöttek nekem tortát, énekeltek is, meg aztán meg is dolgoztak a kajáért. 🙂 Volt egy kis malőr is. Egyik férfi kollégánk jól érezte magát és ajándékot is hagyott az udvaron….. de hát ilyennek is kell lennie azt hiszem…. A házigazdaságot még tanulnom kell, meg gyakorolnom, de jól érezték magukat, úgyhogy annyira béna nem lehettem. Nagyim és az öcsém is sokat segítettek. Mama elvarázsolta a csapatot. Csak róla lelkendeztek. 🙂 Hogy mennyire szép, fiatalos mind testileg, mind szellemileg, és milyen szép rendet tart. Örülök, hogy összeismertethettem őket.
Most szabin vagyok, de talán nem kellene. Van valami rossz érzés bennem, amit nem tudok megmagyarázni. Összeszorul a gyomrom. Annyi elmaradásom van, amit meg kellene tennem, de pihennem is kell. Lelkifurdalásom van? Az a baj, hogy a rossz érzések általában valóra válnak nálam. Legyen szó bármilyen kellemetlen dologról.
Most ülök és várom, hogy hozzáférjek egy záró teszthez, amivel bebizonyítom, hogy felfogtam, amit a fejembe kellett tömnöm. Bevallom van némi elmaradásom 1,5 lecke tekintetében, de be fogom pótolni, ha legyőzöm a lustaságomat.
Forgatok valamit a fejemben, amiről néha azt gondolom, hogy meg kell lépnem, néha meg azt, hogy csak fájdalmat okoznék vele magamnak. Na majd még kitanákolom mi legyen. 🙂
Legyen szép napotok!
What a great blog