…

 Annyira fáradt vagyok, hogy el sem hiszem. Kedd óta dolgozom, de ilyen fáradt még azt hiszem sosem voltam. Főnök ünnepek előtt borította a bilit. Új feladatokat kaptam, ami nem baj, csak még magam sem értem utól, neki meg minden máris, de azonnal kell. Kolléganők segítenek, de nekik is meg van a maguk új feladata….. nehéz lesz na, de megoldjuk.

A srác kitartó volt, de azt hiszem már rájött, hogy semmi esélye. Hiába mondtam neki többször is, hogy nem hiszem, hogy bármi lehet, így menekülni kezdtem. Ő meg csak jött, csak jött, és kezdett idegesíteni a dolog. Pedig az elején elgondolkoztam rajta, hogy akár működne is, de amikor kb. 2,5 hónap ismerettség után sem jutottunk sehová… (és itt nem az ágyra kell gondolni, csak mondjuk arra, hogy megérintsen, vagy én őt) akkor már kezdett terhes lenni az egész. Lehet, hogy én szeretnék sokat, de szeretném, ha végre már udvarolna nekem valaki, és ne csak akkor kapjak virágot, mikor közlöm, hogy ha dolgunk lenne egymással, már nem itt tartanánk. Én persze szintén nem az ágyra gondoltam, de ő igen, és mivel rosszul érezte magát, kaptam virágot….. Vagy mert én elsősorban őt szerettem volna megismerni és nem a haverjait, ő meg inden áron azt akarta, hogy találkozzak velük, folytonos hárítás lett a vége. Persze lehet, hogy velem van baj, és már érezni sem tudok, meg félek is, és soha nem jutok sehová? Pedig voltak már olyanok, akiket meg szerettem volna érinteni rögtön az első percben, csak őket nem érdekeltem, vagy messze laktak….de sebaj, majd eljön az én párom is. Egyszer…. Tudom azonban azt is, hogy években mérhető kihagyás után nehéz visszaülni a nyeregbe….. majd lesz valahogy…

Köszönöm szépen a jókívánságokat, aranyosak vagytok. Nektek is hasonlóakat kívánok, és olvasgatlak is titeket, mikor éppen nem akar kiesni a szemem, de kommenelni már nincs erőm. Remélem megbocsátható.

Az írás is hiányzik, mint mikor az elején kiöntöttem a lelkemet, és kicsit felszabadultam. Most megint csak gyűlik a keserűség, és hamarosan jön a robbanás ideje. Sokakat megbántok, én is érzékenyebb vagyok. Ma is mondtam kolléganőmnek, hogy látom ő is hisztis, én is az vagyok, megyek is, mielőtt olyan dolgok történnek, amit nem szeretnék. Ő is pont abben a pillanatban mondta ki, hogy itt még vér fog folyni… 🙂 Úgyhogy távoztam.

Mint ahogy innen is. Szép estét minden ide tévedőnek.